Miután ma jól rám ijesztett újdonsült kolléganőm,hogy ha nem szerkesztem a bloggomat,az bizony egy idő után elwész, úgy döntöttem ezt azért mégsem hagyhatom, és folytatom az irkálást :)
Wégül is olyan túl sok nem maradt ám ki az utolsó bejegyzés óta..ami ha jól emlékszem február wolt és Begümnél tett bursai látogatásomról szólt..Legalábbis a feléről,mert a másik része elmaradt..opsz:)
Március 25-én jöttem haza wégül. Nem wolt rossz a búcsú,hiszen tudtam már akkor is,hogy wisszamegyek . Inkább csak Begüm miatt woltam szomorú..Nagyon nehéz wolt elwálnunk,hiszen a 6 hónap alatt olyanok lettünk,mint két nőwér. Bár ez már találkozásunk első napjától fogwa így wolt :)
Mondtam is neki sokszor,én biztos wagyok benne,hogy mi előző életünkben testwérek lehettünk,mert arra,hogy ilyen erős barátság és kötődés legyen köztünk már az első naptól kezdwe,nem lehet más magyarázat :) Persze nem akart hinni nekem,hiszen az iszlámban nem létezik előző élet--bár erről lehetne witatkozni,mert többek között ez a kérdés is örök wita tárgya a Koránt konzerwatíwan és misztikusan értelmezők körében.
Mikor elwáltunk az Atatürk reptéren,Begüm egy könywet ajándékozott nekem,ami igazából egy isztambuli múzeum igen méretes ismertetője wolt a " Magyarok nyomai Törökországban" című kiállításról.A első oldalára írt egy üzenetet: "A magyarok nyomai Begümben..Igazad wolt; tényleg találkoztunk már előző életünkben.Tehát walahogy ismét találkozni fogunk,és biztos wagyok benne,hogy a jöwőben ismét együtt leszünk.Bárhogy is,de mindig megtalállak majd. Hiányolj lécci ;) Szeretettel,Begüm"
Igyekszünk azóta is kapcsolatban maradni,ami hála a modern wilág wíwmányainak(lsd.:Facebook)wiszonylag sikeres is ;)
De nincs olyan nap,hogy ne gondoljak Törökországra,hogy ne ott járjanak a gondolataim,hogy ne azt terwezzem mikor,hogyan,miwel,mennyi időre megyek wissza..minden egyes nap Törökországgal fekszem és kelek :) Az ereimben folyik,a bőrömbe ivódott, és sokszor elképesztő honwágy gyötör miatta.. ha elég jól beszélnék törökül,még arra is wetemednék,hogy kimenjek dolgozni.Sajnos ahhoz tényleg jól meg kell tanulni,mert angolul nem igazán beszélnek,még a jobb klinikákon sem mindenhol,és a tulajok meg csak törökül..de még mindig járok órákra és itthon is csak a török zene szól meg a török sorozatok :)
Ha walakit érdekel,akkor a netről kitűnően lehet fogni a Powertürk adásait és a youtube-on érdemes nézni --megjegyzem,kedwenc ;)--sorozatomat ,a Muhtesem Yüzyilt,ami Süleyman Sultan idejét warázsolja elénk,nem kímélwe minket a hárembeli intrikáktól és női fortélyoktól. Ezt még Ankaraában kezdtem el nézni de azóta is minden héten türelmetlenül wárom,hogy csütörtökre feltöltsék youtube-ra és izgulhassak a laptop előtt a wéget nem érő bonyadalmakon :)
