2010. szeptember 27., hétfő

Ankarai elsö napok 1.

Az ismerkedős est egész jól alakult ,bár őszintén szólwa nem sok Erasmuszos diákkal beszélgettem. Volt akiwel wáltottam pár szót,ők mind lengyel lányok woltak. Kedwesek,de akik egy nemzetből walók azok többnyire együtt is töltik minden idejüket és nem nagyon wegyülnek. Mintha félnének,wagy nem is tudom. Nagyobb a biztonság a ’nyájban’. Amúgy meg mindenki nagyon fiatal,20-22 éwes.
Szówal walahogy mindig a török diákoknál kötöttem ki. Wicces,mert általában nem is tudtam,hogy akiwel elkezdek beszélgetni,az török---mert ez nem mindig egyértelmű—de wégül mindig welük akadtam össze.
Nagyon sokan woltak,akik már jártak Magyarországon,és egyszerűen imádják Budapestet! Többen is woltak,akiknek magyar barátaik wannak . Az egyik leány annyira belelkesült,mikor arról beszélt ,hogy mennyire szereti magyar barátait és mikor meglátja walahol a „Hungary” feliratot ,megdobban a szíve,hogy örömében szívecskéket rajzolt a lewegőbe : )
Sokat táncoltunk,de olyan 23körül kezdtek foszladozni az Erasmuszosok. Már jóformán csak törökök maradtak ,és ekkor híwott Murat ,aki Nevsehirben wolt a fő mentorunk,hogy merre wagyok,mert a legjobb haverjáwal a központban wannak. Megadtam a koordinátákat és 10 perc múlwa már ott is woltak ahol én :) Nagyon örültem,hogy látom :) Meghíwtak még ott a pubban egy italra,dumáltunk,aztán hazawittek a koliba kocsiwal--mert ekkortájt már csak taxi jár--úgyhogy nagyon jól jártam : ) Tegnap pedig másik nevsehiri mentorommal, Onurral futottam össze,aki egyből el is kísért egy Vodafone üzletbe kártya regisztrálást intézni. Persze nem lehetett elintézni,mert azt mondták,egy hónapja elmúlt,hogy beléptem az országba és ekkor már nem lehet regisztrálni. Ezt a baromságot! Nem értem,bár nem ez az első dolog az itteni logikában,ami kérdőjelet hagy maga után a fejemben…
A megoldás,hogy wennem kell egy török telefont,mielőtt letiltanak. Király!Elnéztünk egy second-hand telefon shopba,de nem akartam elsietni,hátha találok walakit,akinek wan egy régi mobilja amit nem használ és kölcsön tud adni. Na eddig ilyet nem találtam,úgyhogy kénytelen leszek beruházni egyre,mielőtt wégleg leszednek a hálózatról : (
Beültünk teázni,aztán csatlakozott hozzánk az a srác,aki segített anno lekapcsolni a kutyagyilkos hülye gyerekeket Avanosban. Ő helyi ankarai figura,úgyhogy rögtönzött wárosnézést szerwezett nekünk újaknak. Onur is csak ötször wolt ezelőtt a főwárosban,úgyhogy neki is új még a hely. Ő is és Murat is itt fognak tanulni Ankarában,walami továbbképzésen wesznek részt.
Mindenesetre csupa haszon,ha az embernek wannak török ismerősei Törökországban : )

A klinikán pénteken woltam először. Tulajdonképpen ilyesmire számítottam.. Mind felszereltségben,mind oktatásban. Angolul csak az egyik asszisztens /meg még egy másik / tudott ,a diákok közül pedig csak egy leány.Bár később az egyik srác is felbátorodott és nagy nehezen , de elkezdte használni angol tudását. Akkor meg már alig lehetett leállítani : ) Részletesen kifejtette mennyire szereti a parazitákat ,melyikből milyet és hogy PhD-zni is protozoológiából szeretne.
Az itteni állatorvosin 5 év után nem lesznek doktorok a hallgatók,hanem ’veteriner hekimligi’ címet kapnak. De ezzel ugyanúgy elkezdhetnek dolgozni,mint ahogy mi is az államwizsga után. Ha a doktori címre pályázik walaki,annak jelentkeznie kell asszisztensi állásra,ami 4 éw gyakorlatot jelent walamelyik klinikán wagy kórházban. Ezalatt kapnak fizetést,rendesen dolgoznak,csak nincs a newük előtt a dr.
A belgyón tehát a felállás 3-4 ilyen asszisztens,és 10-15 ötödéves diák,akik a kötelező gyakorlatot töltik. Az asszisztenseknek kell tudniuk angolul,miwel ahogy lewettem ők egyben PhD-t is csinálnak a 4 éw alatt. A diákok közül pedig egyedül Bahar beszélt angolul. Hihetetlenül kedwes lány,a newe egyébként tawaszt jelent. Ő fordított nekem és segített kiigazodni az első napon. Egyébként itt lesz wégig az egy hónap alatt,amit itt töltök. Utána megyek a sebészetre,majd a szülészetre.
Délelőtt 9re kell menni,déltől fél2ig ebédszünet,utána 4-fél5ig maradunk még.

És wégre megtaláltam a lakást is,amibe ha minden igaz—bár még nem merem beleélni magam— kedden át is költözhetek : )
Cankaya-ban wan,elég jó kis környék. Olyasmi ,mint nálunk a 12.kerület.Azt mondják a legbiztonságosabb környék Ankarában. Egy új építésű ház,benne 2 szintes apartman. Wan 2 fürdő,egy konyha meg egy kisebb konyhaszerű helység.3 szoba fenn,3 lenn. A héten lesz bebútorozwa,teljesen új minden,mi leszünk az első lakók : )
Nem kell winnünk semmit,étkészlet,edények,ágynemű,párna,minden lesz! A szobaárak 300-600 líráig wannak hawonta. Ez függ a szoba helyeződésétől,méretétől meg hogy howa néz az ablak. Az én szobám 400líra lesz egy hónapra,ez olyan 200 euró kb. A szomszédos utcából indul busz,ami egyenesen elwisz az egyetemig. Úgyhogy egyenlőre még el sem merem hinni,mert ez annyira király,hogy csak pillogok : ) Egyenlőre egy török lány wan ,aki szintén itt lakik majd. Neki én ajánlottam a házat,az Erasmuszos bulin.De október elsejére,mikor hiwatalosan el lehet foglalni a szobákat már meg lesz a másik 4 lakó is.
És már jó lesz,ha el tudom kezdeni a nyelwtanfolyamot,ami állítólag 2 hónapig ingyenes! De gondolom kell hozzá az itteni diák,amit persze fogalmunk sincs mikor fogunk megkapni. Mindenesetre nagyon örülök,ha lesz török lakótársam mert wele tudok majd gyakorolni : )
Összességében azt kell mondjam, nagyon szeretek itt lenni : ) Ankarát is egyre jobban csípem : ) És itt nem borít ki a tömegközlekedés. Pedig az aztán néha elég durwa tud lenni. Walamelyik nap is csak a harmadik buszra tudtam felszállni,mert wagy olyan sokan woltak, wagy nem a megállóban állt meg a busz,wagy csak egyszerűen tovább ment. Bár szerintem a pesti bkv ad némi edzettséget az ilyen esetekre :D
A buszokon egyébként elég nagy a tisztaság,senki sem eszik rajtuk és mindig átadják a helyet az öregeknek és a terheseknek. Amúgy fura wolt,hogy sem az utcán sem a járműweken nem esznek az emberek. Egyik nap nagyon éhes woltam,mert nem reggeliztem —pont mikor a rendőrségre mentünk Emrecannal—és wettem a rendőr büfében kaját,amit a metróban kezdtem el kibontogatni,hogy megeszem amíg wárunk a járatra. Kb. 2 perc múlwa bemondta egy nő a hangosbemondóba,hogy tilos enni a megállóban : )
Egyébként az utcák is wiszonylag rendezettek,legalábbis amiket eddig láttam. Ember persze rengeteg wan,főleg délután,mikor indulnak haza a munkából.
Amúgy szerencsére nem tűnök ki egyáltalán a tömegből. Úgy értem,mindenhol töröknek néznek. A török pajtásaim is mondták,hogy teljesen úgy nézek ki,mint egy török nő,és nagyon meglepődnek az emberek,mikor beszélnek hozzám,én meg nem értek egy szót sem,és közlöm,hogy bocs,külföldi wagyok : ) Persze itt rengeteg ember wan,sokszor meglepődöm,mennyire mixelt a társaság. A tetőtől –talpig feketébe kendőzött asszonyoktól a csak fejkendőt hordókig és a miniszoknyás, műkörmös, platinaszőke török nőkig wan itt minden! Így mondjuk nem is meglepő hogy kewésbé tűnik fel,ha walaki külföldi.
Ma megyünk bowlingozni délután az Erasnuszosokkal. Bár ahogy néztem a facebook-on a ’részt veszek’ címszó alatt megint csak több a török diák mint az európai .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése